"Tudom" - mosolygott - "Èn meg Zayn, gyere, hazaviszlek"
"Igazán nem kell..."
"De hisz èn is arra megyek"
"Nem tu..." - nem tudtam befejezni mert megfogta a karom és a kocsijához vezetett.
"Megtisztelnél vele" - nyitotta ki nekem az ajtót. Kész úriember. Beszálltunk a kocsijába. Kicsit ijesztő volt, hisz sosem ülnék be egy idegen kocsijába, de azért biztonságot érzek mellette. Viszont
az imént történtek az elmémbe vésődtek. Komolyan egy angyalt láttam, vagy csak képzelgek? Zayn hogy a fenébe tudott akkorát lökni azon a szerencsétlen köcsögön? Ha az adrenalin szintje az egekig szökött volna akkor sem lehet ekkorát dobni főleg nem egy 100 kg-os részeg fickón.
"Minden rendben?" - terelt vissza a valóságba a hangja ami felettébb ismerősnek tűnik, de nem ugrik be hogy honnan...
"Igen persze csak elbambultam. Mi történt velem? Te végig mellettem voltál?" - tettem fel gyorsan a kérdéseket.
"Elájultál az erkélyen, én átmásztam bevittelek a szobádba és igen ott voltam...vigyázni akartam rád."
"Nos..umm..köszönöm" - motyogtam
"Megjöttünk" - parkolt le
"Biztos jól vagy?"
"Igen"
"Akkor jó éjt, és köszi mégegyszer"
*
Miután letusoltam kiültem az erkélyre és a fényes Londont bámulva gondolkodtam... Zayn olyan furcsa. Van valami titka ami vonzz engem de valamilyen szinten úgy érzem ebbe nem kéne belekotnyeleskednem...
Lefeküdtem de aludni képtelen voltam..csak az este tortentei kavarognak a fejemben.
Most is nagyon jó lett, csak túl rövid lett :( De fojtasd tovább :D <3
VálaszTörlés