2014. április 21., hétfő

Chapter 10

Egy biztos. Ebbe a lakásba egyedül nem megyek be....

Fogalmam sincs mit csináljak. Talán sétálok egyet.
De már azt sem merek egyedül. Valaki vagy valami a saját lakásomban támadott meg. Mégis hogy érezhetném magam biztonságban?!
Talán Louishoz kéne mennem...de elég késő van már. Azért megkérdezem.

   Hi. Ráérsz most?
         xx Di

Szia, persze. Hol találkozzunk? Xx L

Màr úton vagyok feléd..

Erre már nem válaszolt, gondolom felkészül vagy hasonló.
Nem hiszem hogy tudná mire vélni a késői SMS-em...

      x

"Baj van?" - nyitott ajtót Lou mielőtt kopoghattam volna.

"Itt maradhatnék ma éjjel?" - a hangom szinte keservesen hangzott. A félelemtől, attól hogy Zayn csak úgy elküldött és a sírástól.

"Persze! Majd én alszom a kanapén. Szeretnél beszélgetni?"

"Èn alszok a kanapén. Nem foglak kitúrni..és szeretnék. Jó lenne most egy igaz barát." - öleltem meg.

Leültünk a konyhába, csinált kávét majd arra bíztatott, hogy beszéljek.

"Otthon olvastam, mikor a zene hangszine váltakozni kezdett, a gyertyák kialudtak, a konyhában szétdurrant a villanykörte és valaki rám támadt. Hosszú ujjai és körmei voltak, de nem láttam őt mert korom sötét volt. Ha rágondolok a lehelletét mintha most is érezném. Aztán kikerülve őt átrohantam a szomszédba." - mondtam lassan, ahogy minden egyes részlet újra felvillant az elmémben.

"Vedd a kabátod. Megyünk a rendőrségre." - tartotta felèm a dzsekim.

"Louis, hagyjál már! Dehogy megyek én a rendőrségre"

"Miért?"

Hazudnom kell..újra. Hülyének néznének. Tudom hogy nem ember volt a lakásomban. Tudom jól.

"Zayn már szólt nekik és most a lakást vizsgálják, én csak nem akartam visszamenni oda" - egészen jól tudok kamuzni.

"Szóval nincs gond?" - lazult el egy kicsit.

"Nincs" - kortyoltam bele a kávéba.

"Szóval Zayn" - hümögött.

"Mi van vele?" - kaptam fel a fejem.

"Valamit titkol"

"Tudom" - sóhajtottam - "De nem szeretnék beszélni róla."

"Ok. Holnap mit csinálsz?"

"Niallel megyünk az Adam Lambert koncertre"

"Hogy hogy hirtelen ilyen jóba lettetek?"

"Nem tudom, megszeretné hívni őt egy rádiòs interjúra"

x

Rendeltünk pizzát, Louis megágyazott nekem egy kicsit tv-ztünk majd elment aludni.
Egyszerűen nem tudtam lehunyni a szemem. Hol volt Mrs. Thomphson? Nagyon ritkán mozdul ki...este kizárt hogy elment volna. Mindegy valószínűleg lefeküdt. Miért kellett elmennie Zaynnek? Mi lehetett az a valami? Miért szorított a falnak? Hasonló gondolatokkal merültem álomba várva egy jobb napot.

x

Mivel rosszul aludtam, korán keltem tehát úgy döntöttem hogy csinálok reggelit. A kedvencünket csinálom. Feltörtem egy banànt majd belekevertem a palacsinta tésztába. Félbevágtam néhány epret amivel a palacsintát díszítettem és még egy pár áfonyaszemet a tetejére. Ízléses reggeli by me.
Attól tartottam hogy kihül ezért felvittem a kaját.

"Lou? Jó reggelt!" - mosolyogtam - "Csináltam reggelit"

"Jó reggelt"-"Jól néz ki, köszönöm."

Leültem az asztalához és én is enni kezdtem.
Büszke vagyok magamra. Régen még egy palacsintát se tudtam összehozni.

Talán haza kéne mennem. Ha világos van csak nem merészkedik oda.
Ma munkába kell mennem.
Letusolok, átöltözöm és egész nap a többiekkel leszek odabent egészem addig míg Niall sem végez. Úgy is vele leszek az este.

"Hazakisérjelek?" - kérdezte elgondolkodott arcom láttán.

"Megköszönném" - mosolyodtam el.

Taxival mentünk, elvégeztem mindent majd elkísért a munkahelyemre. Mindenki bent volt. A 4 srác úgy örült egymásnak, mintha sose találkozhatnának. Lebeszéltek már egy estét hogy elmennek bulizni. Louis ragazkodott ahhoz hogy csatlakozzak majd mert nem szeretne egyedül hagyni a tegnap estiek után. Hát okéé. Ez aranyos tőle.
Levezettük a műsorunkat , már csak Niall és Liam közös adása van aztán ahogy Niallel megbeszéltük ebédelünk a többiekkel és hozzám megyünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése